Bárhonnan közeledünk hajóval Balatonfüred elé, a vízről tekintve már messziről világít felénk az óváros legmagasabb épülete, az egytornyú "fehér templom". 1826. augusztus 14-én tették le az új templom alapkövét egy megszüntetett korábbi "mészárszék" és "pálinkásgunyhó" helyén. A harangokat a régi haranglábból az új toronyba még 1828-ban felerősítették, amelyeket november 7-én szereltek le a régi imaház haranglábából. Az új templomot 1830. augusztus 1-jén Tóth Ferenc, a dunántúliak híres és tudós püspöke szentelte fel. Klasszicista stílusban épült, de copf elemek is keverednek külsején. Toronysisakját 1922-ben újították fel a mai formájára. Szép bejárata, félköríves, faragott kőkeretes bejáratának copf ajtószárnyai is felkeltik a figyelmet. A templom jelenlegi ablakai romantikus stílusban utóbb készültek az eredeti klasszicista ablakok helyett.

A templomban a boltozat nem egységes: ritmusát felbontják, de nem rontják a fapilléreken ülő, félköríves boltozathevederek. A déli és a nyugati oldalon egy-egy karzat látható, a belső teret északról nagyméretű karzat kialakítása igen hasonlít a tihanyi apátsági temploméhoz. A templomnak még a nyugati oldalán is van egy kőkeretes oldalbejárata. Mögötte épült fel 1982-ben az új emeletes lelkészház, amelynek földszintjén gyülekezeti terem és iroda van, emeletén pedig a lelkész lakása.