A XII-XIII. sz. fordulóján épült a falu különleges temploma, egy kívül kör alakú, belül hat karéjt képező rotunda, melynek keleti karéját XIII-XIV. századi freskók díszítenek. E rendkívüli építmény eredete ismeretlen, analógiái a Felső-Tisza mentén (Karcsa, Gerény), Erdélyben (Kolozsmonostor) és keleten, a Kaukázus vidékén találhatók.

A török uralom végére faluból csupán a körtemplom maradt meg, melyet valószínűleg keleties formája miatt nem pusztítottak el, sőt, a hagyomány szerint fürdőként (majd istállóként) hasznosítottak, de erre utaló nyom nem maradt meg. Török kolónia mindennek ellenére Kiszomboron nem jött létre.

1647 tavaszán katolikus magyar lakosság telepedett le a hajdani Zombor területére, majd 1744-ben a körtemplomot felújították, nyugati falát megbontották, és egy kis fatornyos templomot építettek hozzá. 1777-ben a kincstár e régi fatemplom helyén egy nagyobb és magasabb téglatemplomot emelt. Az önálló zombori plébániát 1753-ban szervezték meg, az első plébános Szauer Ádám Ignác volt.