A vár építésének idejét, építőjének nevét, alaprajzi elrendezését nem ismerjük. Feltárása még nem történt meg.
A vár egyes részeinek felhasználásával a XVIII. században épült magtárépület végén a vár egykori bástyája jól felismerhető, pincéjében is középkori részletek találhatók. A lebontott részek alapfalai a magtár szintje alatt vannak. A várat övező egykori vizesárok ma is látható.

A vár első említése IV. László király 1278-ban kelt oklevelében történik.
Az idézett oklevél szerint tehát 1278-ban a vár romokban hevert, így minden bizonnyal már előbb, a tatárjárást követő közvetlen években építhette a birtokos Hahold bán. Várnagyát a Szalók nembeli Kaba I. Demetert, ,,castellanus de Nemthy", Károly Róbert király 1325.június 25-i oklevele említi, amelyben a vasvári káptalant kiküldi, hogy a várnagy által elkövetett emberölést vizsgálja ki. A vár ekkor a Héder nemzetségből származó I. István fia Kőszegi II. János birtoka, aki 1327-28 között fellázadt, amiért a király Kőszeg, Sárvár, Németújvár mellett Lenti várát is elvette.
A király várat és tartozékait Nagy Lajos király 1343-ban Haholt fia István fia Miklósnak, a királyné lovászmesterének adományozta, aki az alsólendvai Bánffi család őse volt, utódai más a XV. században is bírták. Négy év múlva 1347-ben Nagy Lajos király Lendvai Miklós összes birtokait, valamint Lendva és Nemti várakat a királyi kúria felügyelete alá rendelte. Az 1387. június 9-i oklevél szerint a zalai konvent előtt Mykch bán fia Akus fia László mester, Pölöske várában írt végrendeletében valamennyi vásárolt birtokát, köztük Nemti várát is unokahúgára, testvére, Mykch bán leányára, Sárára hagyta.
Az 1403. október 16-i oklevélben Zsigmond király előtt Alsólendvai János bán fia: István és János mesterek, valamint István bán fia, László mester hozzájárultak ahhoz, hogy László fia Zsigmond leányai Dorottya, Katalin és Sára, mint fiúörökösök örököljék Lendva és Nemti várakat. Zsigmond király parancsára azonban 1405. augusztus 30-án a vasvári káptalan Nemti vár egyik felébe Alsólendvai Miklós bán fia János bán fiait Istvánt és Jánost, valamint István bán fia Lászlót, a másik felében pedig Miklós bán fia László fia Zsigmond iktatta be. Alig egy év múlva, 1406. március 21-én a várat a fentiektől Bősi Ördögh Istán fia János mester vette zálogba.

Az Albert király halálát követő zavaros időkben Nemti várát is Erzsébet királyné és Czillei Ulrik emberei foglalták el, azonban 1440-ben Czillei I. Ulászló fogságából történt kiszabadulása után más várakkal együtt visszaadni ígérte. Valószínű azonban, hogy Czillei ígéretét nem tartotta be, mert a király 1441. március 27-én Nemti vár alatt keltezi egyik levelét, és feltehetoen ekkor ostrommal el is foglalja. 1455-ben a Bánffiak az Ostffiakkal és a gimesi Forgáchokkal pereskedtek a vár és tartozékai felett. A hódoltság alatt fontos végvár volt, Kanizsa elestével Ausztriát védte a török támadások ellen. Az 1625. évi országgyűlés osztrák orséget helyezett el benne.
Itt tartotta 1570-ben lakodalmát a 23 éves Bánffi Miklós Zrínyi Ilonával, nyalábi Perényi János özvegyével. Az 1625. évi országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a várat stájer őrséggel lássák el, és Stájerország költségén védelmezzék, majd az 1655. évi V. tc. 360 lovas és 100 gyalogos katonát rendelt az orség megerősítésére.
A várat a hódoltság végén romboltatták le.